Hotel Pécs

A 2000 éves Pécs szellemi és kulturális gazdagságáról ismert mediterrán hangulatú város.

A világ több mint harminc városának részvételével 2008 novemberében megrendezett Élhető Települések nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában a város második helyezést nyerte el.
A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. A város IV. századi késő római ókeresztény temetője az UNESCO világörökség része.
1782-ben bukkant elő az első olyan ókeresztény emlék, a I. számú Péter-Pál sírkamra, amely mind a mai napig fennmaradt. A sírkamrában töredékesen fennmaradt falfestmények vannak a falakon és az ép dongaboltozatos mennyezeten. A legújabb lelet feltárása az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra, 2000-ben kezdődött el. A II. számú Korsós sírkamrát 1939-ben tárták fel. Felszíni kápolnájának falcsonkja megmaradt. A mennyezet beomlott, a falakon megmaradt festményeken növényi minták és térszegélyező ornamentika mellett a sírládák jelképes fedele is ábrázolva van. A közben eltelt évek alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban eltemetett több ezer késő római tárgyat hoztak felszínre a régészek.
A püspökséget 1009-ben Szent István király alapította. Az óvárosában található pécsi székesegyház, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. Külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját.
Az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.
Miután elfoglalták az oszmán hódítók, megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi – két dzsámi ma is áll, de az egyik már keresztény templom lett), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a Tettyén szufi kolostort is építettek. Pécs jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, mint gazdag oszmán kereskedőváros, Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban.
1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.
Pécs a modern és kortárs művészet vidéki fellegvára, múzeumok, országos valamint nemzetközi színházi-, film-, zenei fesztiválok városa. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete országos jelentőségű.
Gasztronómiájáról, borfesztiváljáról méltán híres.  A borhoz és a gasztronómiához egész sor esemény kapcsolódik Pécsett, mint például a világon egyedülálló Pécsi Bordalfesztivál, valamint országos és nemzetközi hírű borpincék nőtték ki magukat a térségben.

A Bauhaus ma hívószó az építészetben, a régiségkereskedésben, az iparművészetben, de még az ingatlanpiacon is.
Kevésbé köztudott, de nekünk, magyaroknak is lenne mire büszkének lennünk: számos hazánkfia játszott meghatározó szerepet a Bauhaus történetében. Walter Gropius 1919-ben újjáalakította a weimari Szász Művészeti Akadémiát. Itt kezdte pályáját a később tanárként és formatervezőként is tovább dolgozó Breuer Marcell, aki aztán a második világháború után Amerikában lett világhírű építész. Itt tanított öt esztendeig az a Moholy-Nagy László, akit máig az iskola legnagyobb alakjai között tartanak számon. A magyar Bauhaus-alkotókon belül a legnépesebb csoportot a pécsiek Johann Hugó, Stefán Henrik és Weininger Andor, valamint a pécsi születésű Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas alkották. Személyükben komoly magyar közreműködőit tisztelhetjük az iskolának.

Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról:
„Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív;
messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit,”

Tekintse meg képeinket!